Pride - Ahogy én láttam

Rengeteg cikket olvashatunk arról, hogy honnan indult ez az egész kis hazánkban, vagy a tengeren túlról. Ezért nem is húznám az időt a múlt felidézésével. De mindig jó felidézni, hogy mit is jelent az LMBTQ rövidítés: Leszbikus, Meleg, Biszexuális, Transznemű, és Queer. 

Az elkövetkezendő cikkekben fény derül a szavak igazi jelentéseire is.

Sokan, sajnos tévesen a Melegbüszkeség napjának, esetleg buzifelvonulásnak hívja ezt az egy napot az évben. Itt az egyenlőségen van a hangsúly. Az elfogadáson. Nem a melegségükre, másságukra büszkék az emberek. S nem is a provokáció a cél. Természetesen vannak olyan személyek is, akik szándékosan ki akarnak lógni a sorból. 

img_5887.JPG

A kezdetek..

 

Tavaly szerencsésen sikerült belecsöppennem a közepébe, s akkor, életem első felvonulás - élményét facebookon írtam meg:

'Pride, ahogy en lattam...

Nem volt nehez dolgom, csak a lepcsohaz ele kellett lemennem. Kivancsi voltam, hisz hallottam eleg 'remtortenetet', s ugy gondoltam, latnom kell a sajat szememmel. Csalodtam. Hatalmasat. Pozitivan. Szerintem, ha az ember tenylegesen megnez egy ilyet, rajon az eredeti celra. Elfogadas. Lattam minden naciobol embereket, s nemi hovatartozastol fuggetlenul is kint voltak. Nem lattam rozsaszin tangaban vonaglo pasikat, nem lattam a kozerkolcsot megszegyenito viselkedest.
Amit lattam, 5 kamoinnal vonulo mosolygos embereket. S igen, a parok megfogtak egymas kezet, de ebben eddig sem lattam kivetnivalot. Szettetovalt csajok, hindu szerzetes, tancosok, s atlag emberek.
Igen, lezartak a vonulasi utat, s bizonyara lenne min javitani ezugyben. De, amikor volt pl a Budapest Parade, mennyivel volt jobba helyzet? Sajnos szemelyes tapasztalatom nincs ezzel kapcsolatban, de ugy gondolom akkor sem volt jobb a kozlekedes azon a kornyeken, es a megiteles sem. Sot..

Elfogadas. Elni es elni hagyni. Ugy erzem ez a lenyeg. Hisz en is tapasztalok nem keves negativitast a borom rajzoltsaga miatt, a nyiltsagom miatt, az eletem miatt.

S ez a felvonulas nem csak a melegekrol szol, hisz mar nem abban a vilagban elunk, hogy hatranyos megkulonboztetes erje oket. Nem lattam provokaciot, sem viselkedesben, sem plakatokon.
S orulok neki, hogy pozitivan csalodtam..'

img_5893.JPG

A kezdetek...

 

Ma sem gondolok mást a felvonulásról, habár most külső szemlélőként, nézelődőként voltam jelen, mivel megváltoztatták az útvonalat. 

img_5911.JPG

img_5897.JPG

Nagyon sajnáltam, hogy idén sehol sem lehetett becsatlakozni, s az érkezési pontot, a Kossuth teret is hermetikusan lezárták.

img_5912.JPG

img_5914.JPG

A kordonok előtt, a nézelődők között talán 1-2 ember volt, ki nemtetszésének adott hangot, de hamar elhagyták a helyszínt.

img_5915.JPG

Én úgy éreztem, hogy most kevesebben voltak. Nem volt olyan feelingje, mint tavaly. Természetesen ebben közrejátszik az is, hogy több méterrel messzebb voltam, köszönhetően a rendőri biztosításnak, és a kordonoknak ami ellen a szervezők/szóvivők is felszólaltak. Hisz így pont nem a szabadság kerül előtérbe.

img_5918.JPG

A kísérők

img_5919.JPG

A másik oldal...

 

Az identitás nem döntés kérdése. S nem lesz attól valaki rosszabb ember, ha leszbikus, gyengébb munkaerő, ha biszexuális, és megbízhatatlan barát, ha esetleg meleg. A másság NEM BŰN! S nem elítélendő.

Szeretnék már egy olyan világban élni, ahol nem identitás, nemi hovatartozás alapján ítélik meg az embereket.

Csók